Üdvözöljük
Pinkamindszenten!

Mindenszentek plébániatemplom

2018-02-01 16:26:00

A Mindenszentek tiszteletére épített plébániatemplomot először 1221-ben említették meg. 1435-ben Mihály ne­vű plébánosról hallunk.

A keletre tájolt kisméretű templomot régen fallal kerített temető vette körül. A fazsindellyel fedett épületnek fatornya volt, ugyanilyen tetővel. A harang a templom előtti fa haranglábon szólt. A templom bejárata a nyugati homlokzaton nyílt. A hajónak fa mennyezete volt, és fából készült a karzat is. Szószéke kőből volt, boltíves szentélyének padlóját egykor téglából rakták ki. Oltárasztalát egy kőlap képezte, rajta a keresztre feszítést ábrázoló képpel. A fából készített szentségház a jobb oldali (északi) falban nyílt. Felszereltsége jónak volt mondható, a felsorolásban találunk két újabb és egy régi miseruhát, egy aranyozott ezüst kelyhet s egy aranyozott rézkelyhet is, valamint há­rom oltárterítőt, egy törlőkendőt, két török kendőt. A hívek áldoztatására külön pohár szolgált. Megtaláljuk még a kereszteltek anyakönyvét, egy magyar nyelvű szentírást és Pázmány beszédeit is. (Adatok az 1697-es kánoni vizitációból)
A templomot 1620 körül renoválták, ezt követően 1747-ben folyt még építkezés, és 1757-ben már erős, jó karban lévő épület kőtornyáról olvashatunk, amelyben két harang függött. Ekkor már cserépfedele van az épületnek, három oltára, szobrokkal díszített fa szószéke és téglapadlója, a szentély mellett már boltozott sekrestye állt, a temetőt pedig fával kerítették körül. A templomot 1794 körül újjáépítették, 1880 körül a hajójának megrepedt falait és tetőszerkezetét meg kellett erősíteni.
A római katolikus templom kegy­ura Mária Terézia Dorottya, aki 1849. július 2-án született Brünnben. Lajos bajor királyi herceggel, férjével a müncheni Leutstetten kastélyban 13 gyermeket neveltek. Itt virágzott híres rózsakertje is. Nagybátyja, V. Ferenc halála után megörökölte a sárvári, pornói, zarkaházi uradalmakat és a sárvári várkastélyt. A házaspár híres volt gazdálkodásáról, fejlesztéseikről, Mária Terézia védnöke lett több nőegyletnek, a Vöröskeresztnek, az első világháborúban ruhát és élelmet gyűjtött, eljárt a sebesültekhez, három lánya pe­dig ápolóként dolgozott. Bajorország királynéjaként halt meg 1919-ben.
A mai, műemléki védettség alatt álló, szakrális építmény barokk stílusú, egyhajós, a hajónál keskenyebb, cseh-boltszakaszos szentélye egyenes záródású. Tornya a nyugati homlokzat síkjában áll, sisakja fordított harang alakú. A falakat fapillérek tagolják. A hajó 1900 körül készült, poroszsüveg boltozatú.
Szentélyben architektonikus barokk stílusú falfestés található, amelyet 1800 körül, Joseph Winterhalder (1743–1807) készített, 1988–90 között restaurálták. A falfestményeket 1903-ban restaurálták.
Berendezése: padok, barokk stílusú mel­lék­oltár, copf stílusú szószék (18. sz.).

Winterhalder szerteágazó német művészdinasztia tagja. Maulbertsch oldalán freskófestőnek tanult, és egyik vezető mestere lett a Közép-Európában még a 18. század végén is virágzó késő barokk falfestészetnek. II. József idejében megritkultak az egyházi megrendelések. Winterhalder felvilágosult mor­va nemesi körökben új megbízókra talált, kastélydekorációi már a klasszicizáló ízlésnek tettek eleget. Maulbertsch halála után Szily János püspök Szombathelyre hívta.
2013. november 6-án püspöki szent­mi­sé­vel egybekötve áldották meg a pinkamindszenti Mindszentek műemlék plébánia­temp­lomot.
A pinkamindszenti templom falánál álló Mária-szobor talapzatának felirata:

Üdvözlégy Mária
Megváltónk szentanyja
Egek királynéja

Állíttatott 1893

A talapzaton szerepel a készítő neve: Hudetz József.
Hudetz József szobrász és kőfaragó tevékenységének fő időszaka nagyjából az 1890 és 1920 közötti három évtizedre tehető. Szombathely 60–70 kilométeres körzetében több tucat olyan Mária- és Szentháromság-szobrot, Piétat találunk, amelyet ő készített. Bár „sorozat-műnek” tűnnek, gyakorlatilag mindegyik szobor különbözik egy kicsit a többitől.
A szobor a Csencsi erdőbe vezető úton állt egykoron, nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus-keresés, Isten-keresés, Szent­sír-keresés népi ájtatossága volt szokás. Ugyancsak ekkor vagy húsvét vasárnap reggelén mentek megkerülni a határt (határjárás, határkerülés). A II. világháború után katonák lövöldöztek a szoborra, ekkor menekítette be a lakosság a településre, a templomkertbe, ahol azóta is áll, és ahol azóta is gondozzák, friss virággal díszítik. A szoborhoz vezető utat Mária képe útnak nevezték.


Friss hírek

UKIUZ

 ZIKIKIKIK

Tovább