Üdvözöljük
Pinkamindszenten!

Útmenti keresztek

2018-08-14 15:55:00

 Magyarországon szabadtéri keresztek állításáról a középkor óta beszélhetünk. A keresztek nagy részét fogadalomból vagy hálából emelték, esetleg régi szerencsétlenségek emlékeként.

Az út menti és temetői feszületek a régi falusi nép életében jelentős szerepet játszottak, évente több alkalommal is felkerestek őket. Mindenszentekkor egyénileg, áldozócsütörtök hetében hétfőn, kedden és szerdán körmenetben mentek a keresztekhez imádkozni. Ilyenkor az emberek, papjuk vezetésével, kereszttel és lobogókkal harangzúgás közben egyik kereszttől a másikig haladva megkerülték a határt.
Ennek a 3 napnak a neve is mutatja a népi szokást: keresztjáró napok.
A nép meghatározott célokkal emeltetett kereszteket.Pinkamindszenten is találkozhatunk ilyen keresztekkel.

A faluba érkezvén találjuk azt a keresztet, amit a mai napig Göller Lászlóné (Pálffy Anna) gondoz, aki édesanyjától, Pálffy Ignácné Bognár Máriától vette át a gondoskodás és emlékezés hagyományát. A családi történet szerint egy házaspárnak nem született sokáig gyermeke, a gyermekáldás végül megérkezett, született egy csöppség, aki csecsemő korában eltűnt, majd nem sokkal később kosarával együtt megtalálták a családi ház lépcsőjén. Ennek emlékére állíttatta a Bognár család a keresztet az 1800-as években, hálát adva a Jóistennek. A mészkőből készült keresztet 20 évvel ezelőtt újították fel.

 

 

A temetőben található a falu keresztje, amit Horváth József készített.

 

 

 

 

 

 

 

A csengős (csengetős) kereszt utódja az egykori vasútvonal mentén található. Az elbeszélések szerint egy szekeret elgázolt a vonat a vasúti átjáróban, annak emlékére állították. A hozzá vezető utat keresztfai dűlőnek is mondják.

csengős kereszt

 

 

 

A falu központjában nézhetjük meg a Szent Flórián tiszteletére a község által állítatott keresztet, ami a „nagy tűzvész” emlékét őrzi.

Az Úrnapi körmenet:
Úrnapja a legünnepélyesebb hitvallás, az Egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma. Útvonalán 4 oltárt állítottak a 4 égtáj felé, ott felolvastak egy-egy, az Eucharisztia alapításáról szóló szentírási részt, majd szentségi áldást adtak. Az körmenet egyben oltalomkérés is volt a természeti csapások, ill. háborúk ellen. Pinkamindszenten a négy égtájnak megfelelően négy keresztnél voltak az állomások, később a távolság miatt házak előtt álltak meg (Nagy István háza, a Tűzoltó Szerház, a Heigli család háza, Pálffy család háza, Puskás család háza).
A házak elé sátrat állítottak, aminek gyertyánfából volt a 4 (esetenként 6) oszlopa, amit a férfiak szekerekkel hoztak a házak elébe, és fáradságos munkával állítottak össze. Ebben helyeztek el egy asztalt, egy oltárt, egy feszületet és szent képeket, amelyek az Utolsó vacsorát, Krisztus megkoronázását és a Mennybemenetelt ábrázolták. Gyertyákat gyújtottak, az evangéliumokból olvastak, imákat mondtak és énekeltek. Terítőkkel és vázákban friss virágokkal is díszítették az alkalmi sátrakat. A körmenet megszervezése az egyházközségi elnök dolga volt. Utoljára Nagy János vezetésével tartottak körmenetet.


A Batthyány Emlékkereszt a templom mögött található.
Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos, (1915-ig gróf) (Dunakiliti, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”.


Friss hírek

IV. Pinka menti Agrár Konferencia

IV. Pinka menti Agrár Konferencia 

Pinkamindszent - 2018. november 16. péntek

Tovább

"Aprófalvak közművelődése a kulturális törvény tükrében"

 „Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat
nem lehet megvalósítani,
mígnem jön valaki, aki erről nem tud,
és megvalósítja.”

Albert Einstein

Tovább